Mi, akik holisztikus menedzsmenttel, vagy tömeg-, szakaszoslegeltetéssel foglalkozunk, próbáljuk helyesen legeltetni a területeket és elkerülni azoknak a túl- vagy alullegeltetését. Gyakran el is felejtkezünk róla, hogy a túllegeltetés sem feltétlen a megtestesült gonosz, okkal használva az is csak egy eszköz.

Van ugyanis, hogy nem cél az egyre bujább évelő növényzet, mert a következő időszakban más célunk van a területtel, mondjuk vetni akarunk bele. Nálunk itt a táncoskertben nem csak kérődzők, hanem mindenevők - csirke, disznó, ember - is vannak, akiknek valahol meg kell termelni a szükséges ennivalót. Bioban sem a gyomirtás sem a műtrágya nem megoldás, nekünk viszont van egy módszerünk amivel pusztul a növényzet és még trágyát is juttatunk ki: a túllegeltetés!

Ennek a gyakorlati megvalósítására az egyik kézenfekvő megoldás, hogy az állatokat az adott területre zárjuk, ahol addig élnek, míg el nem érjük a kívánt hatást. Ezzel az a probléma, hogy a legtöbb állat nem tud beosztással élni, első nap megeszi a legfinomabb kajákat (ami persze a legjobb tápanyagtartalmat is jelenti) aztán pár napig eszi a másod-harmadrandú takarmányt, aztán, ha a korábban már lelegelt növényzet elkezd regenerálódni, akkor kezdődik az egész elölről, miközben a lábon maradt növényzet vénül.

Ezt elkerülhetjük, ha ugyanúgy szakaszosan legeltetjük a területet, mint a többit, csak ide még azelőtt visszatérünk, hogy teljesen regenerálódna a növényzet. Ez persze csak akkor megoldás, ha pont akkora a tábla, hogy mire végeztünk az első körrel, legyen értelme a másikhoz kezdeni. Ez persze viszonylag ritka, de szerencsére ötvözhető a “helyes” cellalegeltetés és a célzott túllegeltetés.

Tehát a kívánt szakaszt ugyanúgy körbekerítjük, szakaszosan lelegeletjük, majd az állatok által folyamatosan elérhetően tartjuk, és szabadon visszajárhatnak rá, miközben másutt folytatjuk a legeltetést. Így persze a célterületen folyamatos lesz a túllegeltetést az évelő növényeket szépen lassan kimerítjük, miközben a paták hatására folyamatosan kelnek is kifelé a felszín közeli gyommagvak - hogy aztán azonnal le is legeljék őket.

Persze kérődzőkkel nem tudjuk mondjuk aratás és vetés között kiirtani a gyomokat, az ő szájuk erre nem megfelelő, de nem csak marhában vagy juhokban gondolkodhatunk, a módszer kiválóan működik mondjuk libákkal vagy csirkékkel is. Persze malacokban is gondolkodhatunk, de ez esetben hagyni kell kis időt és költségvetést a tereprendezésre is, mert esélyesen lesz mit helyreállítanunk.